DokiBLOG
A skarlát (más néven scarlatina vagy vörheny) egy heveny, baktérium által okozott (A csoportú, β haemolysáló Streptococcus pyogenes) fertőző megbetegedés. Az antibiotikumok elterjedése előtti korszakban, különösen a XIX. században egy veszedelmes kórképnek számított, ugyanis a betegségnek körülbelül 20-30%-ban végzetes következményei alakultak ki. Emiatt a skarlátos betegeket kórházban kezelték szigorú járványügyi rendelkezések betartása mellett. Manapság már enyhébb lefolyású esetekkel találkozunk, azonban javasolt a kezelést mihamarabb elkezdeni a késői szövődmények elkerülése céljából.
Kiknél fordul elő, és hogyan terjed a betegség?
A betegség télen és kora tavasszal jelenik meg főként a mérsékelt övi éghajlaton. A kórokozó cseppfertőzéssel, de érintkezéssel is terjedhet; fertőző forrás lehet a már tünetekkel rendelkező beteg, a tünetmentes, úgynevezett baktérium hordozó, valamint az egyén használati tárgyai is. Behatolási kapu lehet a torok (angina streptococcica), garat; a középfül (otogén skarlát), a sérült bőr (sebskarlát, égési skarlát), valamint a méh (puerperális skarlát) is.
Milyen tünetei vannak a kórképnek?
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte mintegy 500 000 halálos áldozatot követel, leggyakrabban az 5 év alatti gyermekek körében. Magyarországon évente kb. 2000 gyermek kerül kórházba a rotavírus okozta fertőzés miatt. A súlyos betegség kialakulása szempontjából a 6-24 hónap közötti korosztály a legveszélyeztetettebb, míg 5 éves korára szinte minden gyermek átesik ezen a fertőzésen.
A rotavírus jellemzői:
A rotavírus nevét az elektronmikroszkópos képen látható jellegzetes kerékküllő alakjáról kapta. 7 csoportja ismert (A-G), amelyek közül az A, B és C csoport, továbbá ezek alcsoportjai okoznak az embereknél megbetegedést.
A fertőzés után csak részleges ellenállás (immunitás) alakul ki, így több alkalommal is fennáll a megfertőződés veszélye, azonban a későbbi fertőzések már kevésbé súlyos formában jelentkeznek.
A vírus leggyakrabban a téli hónapokban, novembertől márciusig fertőz, de megbetegedések az év bármely szakában előfordulhatnak.
A rotavírus enteritis nagyon ragályos megbetegedés, kórokozója széklet útján terjed.
A rotavírus a szilárd és nedves felszínen akár napokig, míg a kéz felületén órákig életben maradhat. A rotavírussal fertőzött személy a hasmenés megjelenése előtt 2 nappal már fertőzőképes, ez a betegség elmúlását követő 10. napig is tarthat. A lappangási idő 1-3 nap, átlagosan azonban 48 órán belül jelentkeznek a tünetek.
Leggyakoribb tünetek:
Az útifű az egész világon elterjedt, ismert és megbecsült növény.
Gyógyászati szempontból három tőkocsányos (el nem ágazó szárú) útifű fajtának van nagyobb jelentősége, ezek közül a legértékesebb és legismertebb a Lándzsás útifű (Plantago lanceolata), keskenylevelűnek is hívják.
Ennek növénytani és biológiai leírása a következő:
Évelő növény, lándzsás levelei tőrózsát képeznek. Leveleinek hossza 20 cm-t érhet el, szélessége 3, 5 cm-t, szélük picit vagy ritkán fogazott, a 3-5 hosszanti főér majdnem párhuzamos. A tőlevélrózsa közepéből fejlődnek ki a virágzó szárak, ezeken levelek egyáltalán nincsenek, csúcsukon igen apró virágok vannak, tömött, hengeres-tojásdad füzérvirágzatot alkotnak. Virágzáskor a porzók hosszan kiemelkednek a virágokból.
Még megemlítem a nagylevelű útifűt (Plantago major), levelei tojásdadok, 8-25 cm hosszúak, 4-10 cm szélesek. A füzér virágzati tengely hosszának felét foglalják el.
Az útifű májustól szeptemberig virágzik. Előfordul a síkságtól a hegyvidékig, az utak és ösvények mentén. A lándzsás útifüvet nagymennyiségben termesztik. Gyakran látható a füvesített kiskertünkben. Nem kell gyökerestől kiásni, kidobni, gyűjteni kell, hisz levelei értékes gyógynövény.
hoary-plantainHatóanyagai: Tartalmaz egy aukubin nevű glikozidot, továbbá nyálkaanyagokat és polifenolokat.
Felhasználása: A népgyógyászatban friss leveleit vágásokra, sebekre helyezték. Leveleit összemorzsolva darázscsípésre, mérges állatok csípésére, kutyaharapás kezelésére használták. Kiváló vérzéscsillapító és antibiotikus hatásású. Friss leveinek préselésével kenőcs készíthető sebek, valamint aranyér gyógyítására.
Akár 35 szúnyogfaj is terjesztheti a zikavírust - derítették ki a Georgiai Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel.
A vírus, amely 2015-16-ban gyorsan terjedt Brazíliában és a Karib-térségben, várandós nők ezreit fertőzte meg, és több mint kétezer újszülöttnél okozott kisfejűséget, egy olyan ritka születési rendellenességet, amelyben a csecsemő a normálisnál kisebb fejkörfogattal és aggyal születik. Ez egész életére kiható fogyatékosságot okoz.
A kutatók többsége úgy véli, hogy a zikavírus főként két szúnyogfaj, az aedes aegypti vagy az aedes albopictus csípésével terjed.
A Georgiai Egyetem ökológusai azonban feltételezték, hogy más szúnyogfajok is képesek a zikavírus terjesztésére, mivel a mikronéziai Yap szigetén 2007-ben kitört zikalázjárványt más faj, az aedes hensilli terjesztette, illetve mert a zikavírussal rokon más vírusok terjedése több mint kilenc szúnyogfajhoz köthető.
Elméletük igazolására a kutatók alkottak egy matematikai modellt, amely a zikavírussal rokon vírusok, a flavivírusok családjába tartozó vírusok és a hozzájuk köthető összes szúnyogfaj adathalmazában próbált rendszert találni. A modell segítségével mutatták ki, hogy 35 szúnyogfaj, amelyekből hét az Egyesült Államokban is jelen van, lehet zikavírus terjesztő - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az eLife folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek javasolják, hogy eredményeiket használják fel a vírust terjesztő szúnyogfajok további tanulmányozásához, amely megerősítheti elméletüket a zikavírus terjesztésének képességéről.
A gyermekkori agydaganatok genetikai hátterét térképezi fel a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekgyógyászati Klinikáján indult új kutatás. A mintegy száz beteg bevonásával készülő vizsgálat arra is kiterjed, hogy a felnőtteknél alkalmazott gyógyszerek közül melyek lehetnek hatékonyak a gyermekek esetében.
A közlemény idézi Szabó Andrást, a klinika igazgatóját, aki szerint a gyermekkori daganatos és leukémiás megbetegedések közül az agydaganatok a legrosszabb prognózisúak, az érintett betegek mintegy felét sikerül megmenteni, míg más daganatok esetében akár 80-90 százalék is lehet a gyógyulási arány.
A gyermekkori daganatos megbetegedések szinte kivétel nélkül genetikai eredetűek, vagyis a sejt genetikai szabályozásának valamilyen zavara áll a háttérben. A három éves kutatási projekt részeként az összes, korábban a klinikán kezelt agydaganatos beteg gyermek szövettani mintáját feldolgozzák genetikai szempontból, majd ezeket összevetik ugyanazoknak a pácienseknek a nem daganatos mintáival.
A módszerrel arra próbálnak fényt deríteni, hogy hol vannak azok a megváltozott gének, amelyekről feltételezhető, hogy a gyermekeknél még nem alkalmazott, ám a felnőtteknél már hatékony készítményekkel csökkenteni lehet a kóros génaktivitásukat. A kutatásba bevonják a jövőben a klinikára kerülő új betegeket is.
Bővebben: A gyermekkori agydaganatok genetikai hátterét kutatják a Semmelweis Egyetemen
A kanyarómegbetegedéseknél a legveszélyeztetettebbek a tizenöt hónaposnál fiatalabb gyermekek, ha van a környezetükben ilyen beteg - mondta Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke az M1 aktuális csatornán.
Közölte: 1969 és 1989 között csak egy oltást adtak a gyerekeknek, azt gondolták, hogy ha ezt valaki egyszer megkapja, az élete végéig elég. Később azonban kiderült, hogy szinte minden ilyen esetben szükség van egy második oltásra is ahhoz, hogy kialakuljon az életre szóló védettség. Az 1989-ben születettek ezért már két oltást kaptak.
Póta György elmondta, hogy a makói kórházban a korábbi korosztályba tartozók betegedtek meg, szerencsére valamennyiüknél enyhe lefolyású a betegség. Azonban az enyhe betegség alatt is ugyanúgy fertőz a páciens, és az oltást tizenöt hónapos kortól lehet adni, ezért a legveszélyeztetettebbek az annál fiatalabbak.
A betegség magas lázzal jár, mint általában a vírusfertőzések, erős fejfájással, hányással, és a kanyaróra nagyon jellemző az egész testen jelentkező kiütés, amely a szájban is megjelenik - ismertette.
Arra kitérve, hogy Romániában tizenhatan haltak meg kanyaróban, Póta György azt mondta: ha sokan nem oltatják be magukat, akkor a közösségi védelem megszűnik, és így megjelenik a betegség. Az, hogy Magyarországon mindenkit beoltottak, nem azt jelenti, hogy a vírus ne létezne, csak nem kapta el senki - tette hozzá, utalva arra, hogy az utolsó kanyarójárvány 1989-ben volt az országban.
Bővebben: Gyermekorvos: a kanyaró a tizenöt hónaposnál kisebbekre a legveszélyesebb
A bárányhimlő nem veszélytelen betegség, minden századik kisgyermeknél komoly szövődményeket okoz, a védőoltási program ugyanakkor nemzetközi adatok szerint hatékony - közölte a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.
A szervezet azt írta, Magyarországon még mindig több tízezer gyermek betegszik meg évente, tavaly 38 ezer érintettet regisztráltak. Világszerte évi 4,2 millió szövődményes fertőzést és 4200 halálesetet okoz a bárányhimlő - tették hozzá.
Hét európai uniós tagállam után idén tavasszal Olaszország is úgy döntött, hogy az állami oltási rendbe emeli az ellenszérumot, és ezt fontolgatja jelenleg a svéd és a magyar kormány is - hangsúlyozták, megjegyezve: a vakcinációs program a megbetegedések és a kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek számát is csökkenti.
Bővebben: Gyermekorvosok egyesülete: a bárányhimlő nem veszélytelen, ezért fontos a védőoltás
A magzat neme befolyásolja a kismama szervezetének immunválaszát - állapította meg az Ohiói Állami Egyetemen orvosainak tanulmánya.
A nők régóta állítják, hogy a baba nemétől függően másképp érzik magukat a várandósság idején - írta a ScienceDaily.com a Brain, Behavior and Immunity című szaklap februári számában közölt kutatást ismertetve.
Egyes tanulmányok szerint a magzat neme szerepet játszhat abban, hogy egyes várandósok más tüneteket észlelnek magukon, ha fiút várnak, mintha lányt: a reggeli rosszullét mértéke, a kívánósság és egyéb panaszok is eltérnek.
A friss tanulmány bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a magzat neme és a várandós nő immunreakciója között összefüggés van.
Az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvosi Központja 80 várandóst kísért figyelemmel a terhessége alatt. Megvizsgálták, hogy változik-e a vérükben a citokin nevű immunjelző molekula koncentrációja a magzatuk nemétől függően.
Elemezték a vér citokinszintjét és azt is, hogy mennyit változott a vérmintában a citokin koncentrációja, ha a várandósok immunsejtjeit laboratóriumban baktériumokkal fertőzték meg.
Bővebben: A magzat neme befolyásolja a kismama immunreakcióját
A korábban csak felnőtteket érintő, gyógyíthatatlan Crohn-betegség évente már 150 gyermeknél jelentkezik Magyarországon, a fekélyes bélbetegséget valószínűleg a feldolgozott élelmiszerekben lévő adalékanyagok okozzák - mondta Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.
Veres Gábor tájékoztatása szerint a betegség főként a vékony-, illetve vastagbelet érinti, tünetei a hasmenés, véres széklet, hirtelen nagymértékű fogyás, hasfájás, de az ízületi vagy májgyulladás is erre utaló panasz lehet. Ha egy gyermeknek csak kicsit fáj a hasa és nem növekszik rendesen, akár egy év is eltelhet, mire diagnosztizálják a betegséget, pedig a súlyos szövődmények - bélszűkület, sipoly - elkerüléséért fontos minél előbb elkezdeni a kezelést - figyelmeztetett.
Négy évvel a kezelés befejezése után is védelmet nyújt a mogyoróallergiával szemben egy új módszer, amelyet ausztrál kutatók dolgoztak ki. A Murdoch Children's Research Institute (MCRI) szakemberei 18 hónapon át adtak be naponta egy probiotikumot (Lactobacillus rhamnosus), valamint egy mogyoróban lévő fehérjét a mogyoróval szembeni súlyos túlérzékenységet mutató gyerekeknek - írta a BBC News.
A The Lancet Child & Adolescent Health című gyermekorvosi szaklapban megjelent tanulmányuk eredményei szerint egy hónappal a kezelés befejezését követően a gyerekek 80 százaléka, négy évvel később pedig a 70 százalékuk tudott még mindig mogyorót enni mindenfajta allergiás reakció nélkül.
"A kezelt gyerekek kétharmada továbbra is fogyaszt mogyorót, sőt, több mint a felük rendszeresen fogyaszt mérsékelt vagy kifejezetten nagy adagokat belőle" - mondta Mimi Tang, az MCRI kutatója.
A szakember szerint a szájon át alkalmazható kezelés lényege, hogy megváltoztatja a szervezetnek egy allergénre adott reakcióját.
Bővebben: Négy év elteltével is véd a mogyoróallergia ellen egy új kezelés