Vizipók-csodapók, Mirr-Murr, a kandúr, Pom Pom meséi, Misi Mókus kalandjai, A nagy ho-ho-horgász, A legkisebb ugrifüles, Az erdő kapitánya, Vili, a veréb, Frakk, a macskák réme, Gusztáv… Mi a közös ezekben a jól ismert rajzfilmekben? Mindegyiknek a főcím és betétdalait Pethő Zsolt szerezte. Méltán lehetünk büszkék rá, hiszen a 40 év elteltével még mindig nap mint nap dúdoljuk ezeket a kedves dallamokat. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett zeneszerzőt kérdeztük a zeneírás rejtelmeiről.
M.P:Egy zeneszám születésének első gondolatánál benne van, hogy az egy rajzfilm betétdal lesz?
P.Zs.:Természetesen benne van, hiszen a dal ebben az esetben nem önmagában születik, hanem célzottan a filmhez készül.
M.P:Mennyiben más egy rajzfilmhez zenét szerezni, mint egy "klasszikus slágert" megírni?
P.Zs.:A kettőt nem hasonlítanám össze, hiszen alapvető különbség van a két műfaj között. "Slágert" (dalt, stb.) írni technikailag "egyszerű" folyamat. Rajzfilmzenét írni, a zenén belül is, speciális területet jelent. A filmzene alapja - nevében hordozza - a film. A filmzenében nem lehet a tisztán zenei eszközöket, formákat, stb. önmagukban használni, hiszen alkalmazkodni kell a film történéseihez, hangulataihoz, időbeni elrendeződéseihez, stb. Alkalmazott zene!
M.P:Vannak kritériumok, aminek meg kell felelnie egy szerzeménynek, ha azt főcímhez szánják?
P.Zs.:Nem hinném... Szerintem nincs más követelmény, mint az, hogy odaillő legyen (dehát ez mindenre vonatkozik...) Nyilvánvalóan nem szerencsés egy virgonc film főcíméhez szomorkás zenét illeszteni és fordítva. Hacsak nem ellenpontozásról van szó.
M.P:Ön szerint van recept a zenei sláger megírásához?
P.Zs.:Ez az a kérdés, amit a legkönnyebb megválaszolni: nincs!
M.P:A zeneszerzés mellett mással is foglalkozik. A grafika készítés szintén igen nagy kreativitást igénylő feladat. Mondhatjuk, hogy ennyi év zeneszerzés után, pihentető egy picit másfajta művészettel foglalkozni?
P.Zs.:Azt azonnal meg kell említenem, hogy a computergrafika nem a zene helyett van az életemben. Szerencsés véletlen(ek) következtében derült ki, hogy a "közlési vágy" egy másik műfajban is kikívánkozik belőlem. Grafikát létrehozni épp úgy munka és odafigyelés, mint a zeneszerzés, de kétségkívül más mechanizmusok működtetik az alkotás folyamatát. A pihenést és a kikapcsolódást én a teniszpályán és az autózásban élem meg.
M.P: Kérem avasson be minket egy pár gondolat erejéig a rajzfilm zeneszerzés rejtelmeibe. Hogyan született meg egy-egy mindenki által jól simert sláger? Előre megkapta Ön a rajzfilmet és onnan jöttek a gondolatok, vagy csak a fantáziájára bízta a hangulat zenébe történő átvitelét? Mennyire kötötték meg a kezét egy-egy dal megkomponálásakor?
P.Zs.:Most ne dalokról meg slágerekről beszéljünk. Kétségtelen, hogy egy-egy film "nyomát" egy-egy jellegzetes dal őrzi, de a filmzene komponálása ennél összetettebb dolog. Az animációs filmzene az esetek döntő többségében utólag készül. A "kész" munkakópiát megkapom, annak nyomán komponálom a zenét. Ezt a módszert szeretem, mert látni azt, amit meg akarok énekelni, jó iránymutató minden szempontból. A rendezők, akik filmjeik zenéjének megírását rám bízták, bíztak bennem. A "kötelező" vázlatos irányt természetesen mindig megkaptam, de onnan aztán előttem a küzdés, előttem a pálya!...
M.P:Melyik szerzeménye áll a szívéhez a legközelebb?
P.Zs.:Nehéz kérdés... A sztereotíp válasz az az, hogy mindegyik... Ez persze így nem igaz. De megtagadni való nemigen van... Ha mégis választanom kell, akkor a Vili, a veréb, jónéhány Gusztáv, jónéhány Pom-Pom, jónéhány Mirr-Murr, Vízipók, Horgász... (Amiről kevés szó esik: a karakterdarabjaim jó helyen állnak a tetszési listámon... )
M.P:Külföldi zeneszerzők közül tekint valakit példaképének?
P.Zs.:Itt inkább "világokat" említenék... Bécsi klasszikusok, osztrák/német népzene, fúvószene, olasz opera, a 60-as évek olasz filmzenéi... És még sokan mások!